Biztos van hasonló, jobb, szebb, ügyesebb és sokkal okosabb ilyen jellegű oldal, de úgy éreztem nekem is muszáj ebbe beleszólnom. Íme.
Most olvastam egy olyan cikket, amelyben egy dokumentumfilmről tesz említést az író, ami a régi magyar parkokat mutatja be. Legalábbis azt, ami megmaradt belőlük.
Mindig leszorul kicsit a szívem, amikor olyan dolgokat látok (épületeket, parkokat, szobrokat...) amik egykor büszkén álltak a számukra kijelölt helyen, most pedig omladozó romok, kidőlt fák vagy esetleg egy szeméttelep van a helyükön. Tudom, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de ha ezzel csak egy embernél elérem, hogy meglássa ezeket a hajdan volt szépségeket és netalántán még tegyen is értük, már megérte a billentyűzetkoptatást. Amennyiben többen összegyűlünk, még akár gerillamódszerekkel, sőt, az önkormányzatoktól támogatva meg is menthetünk egy szobrot vagy akár egész parkot. Ezek persze egyelőre álmok, de igyekszem tenni azért, hogy ez ne legyen mindig így...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Teljesen egyett ertek veled. En 55 eves vagyok, es vannak emlekeim, fenykepeim, az en harmincotevvel ezelotti vilagbol. Mar nagyon regota nem elek magyarorszagon, es olvastalak nagyon szivesen, tetszik a stilusod, folytasd csak batran... sok csepp vizbol lett a tenger
VálaszTörlésis :-) Jo munkàt neked, jovok majd mindig olvasni. Ah, fantasztikus az a cikk amit tanacsoltal olvasni."Elfalaztak száz embert az ötödik kerületben!!" Jobb mint valamikor egy Hoffi vicc.. HIHETETLEN! Hat jo munkat, alla prox, Lisa, azaz Erzsebet :-)