A Kulturális Örökség Napjai program keretében elmentünk a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet és Gyakorlóiskola japánkertjét megtekinteni. A program honlapján találtam az iskolát, nem is tudtam, hogy ilyen is van, ráadásul Zuglóban.
Bár a városhatáron jócskán belül van, azért a megközelítése hagy némi kívánnivalót maga után. Vagyis kicsit bolyongani kellett, mire megtaláltuk.
Az iskola mostani főépülete egy tipikus szocreál suli, annak minden hátrányával. Felteszem a szigetelésétől kezdve, az utolsó szegig minden eredeti. A melléképületek, mert bizony van egy pár, viszont kifejezetten csinosak és a korszerűek. Olyannyira korszerűek, hogy az egyik tanépület egyedülálló az egész országban.
Bár a neten nem említették, az iskolában vezetett sétát szerveztek, és amikor odaértünk pár perc lemaradással ugyan, de sikerült csatlakoznunk egy csoporthoz.
http://www.vmszki.hu/iskola/tortenet/
A japánkert egy kisebbfajta csoda még Zugló zöld területén is. A maga 3000 négyzetméterével az ország legnagyobb japánkertje. Állapotát tekintve is igen jónak mondanám, bár a tanár úr elmondta, hogy sajnos a tó ereszt, felújításra szorulna. Ez sajnos olyan összeget igényel – még úgy is, hogy az egyik volt diák felajánlotta, hogy anyagköltségbe megcsinálná -, hogy még egy jó ideig biztosan nem lesz kész, hacsak nem találunk egy bőkezű adakozót, vagy esetleg többet.
http://www.vmszki.hu/text/text2/doc/text21011131001/vmszki_jpkert.html
Aki csak teheti látogasson el, telefonon be lehet jelentkezni, szívesen és nagyon lelkesen vezetik körbe az érdeklődőket. A kertben lehet növényeket is venni, kifejezetten kedvező áron, és a szakértők szívesen adnak tanácsot is a lelkes vásárlóknak.
2011. november 20., vasárnap
2011. április 12., kedd
Budapest100
Szombaton kicsivel délután kettő után kezdtük el kipakolni az asztalunkat és a székeket, amire a szórólapok és a ház rövid történetét bemutató brosúra került. A szél olyan erős volt, hogy gyorsan kerítettünk valami levélnehezéket, nehogy elszálljanak a szépen kihelyezett papírjaink.
Kitettük a kapualjba a felújításhoz készült tervek egy példányát és a BME Építészmérnöki Kar diákjai által készített két tablót is. Sikerült megtalálniuk a ház eredeti terveit a Tervtárban, ezek rá is kerültek a tablóra. Ennek örültünk a legjobban, hiszen egyikünk se látta még ezeket a 100 éves, színes, festményszerű dokumentumokat. A második tablón a padlás egy lehetséges felhasználásához - közösségi tér - készítettek terveket a fiatalok.
A három és fél órás nyitvatartásunk alatt szép számban jöttek az érdeklődők. Volt aki egyedül, volt aki a családjával jött megcsodálni a házunkat, Latyiék családi fényképeit illetve Réti Kamilla - őt idézve - hobbifestő kiállított festményeit.
Bár vezetett séta nem volt, de a látogatók a szórólapunkból és a rögtönzött gyors bemutatóinkból képet alkothattak a házról. Zsuzsi több turnusban vitte fel az érdeklődőket a lakásába, ahol a kiállítás is volt, így a kilátást is megcsodálhatták a bátrabbak a harmadik emeletről.
Kisebb technikai csúszással indult a program, ami a remek hangulatban fel se tűnt a vendégeknek. A háztörténet, Bokor László Szenteste a légópincében című cikke és a novella (ami végül Krúdy Gyula Őszre hajlik című publiszisztikája lett) felolvasására egész szép kis sereg gyűlt össze a gangon. Többnyire egykori és mai lakók illetve az ő barátaik jöttek el, és élvezték Sanyó Ádám és Sárkány Orsi előadásában a történeteket.
Ezt követte Sárkány Kázmér, aki Pozsár Andrea zongorakíséretében elénekelte Dózsa esküjét Erkel Dózsa György című operájából. A közönségnek annyira tetszett, hogy rögtön vissza is tapsolta a művész urat, aki már az első megkereséskor jelezte, hogy szívesen részt vesz a programunkban. Gyorsan fel is szaladt még pár kottáért, így még két szívének kedves dalt adott elő a látogatók legnagyobb örömére. Az előadás után gyorsan megragadta az alkalmat, és megkért minket, hogy minden évben szervezzünk egy kis ünnepet a házunk születésnapján, így a Dózsa-nap közösségteremtő hagyománnyá is válhatna nálunk.
Vasárnap az első látogatók már kettőkor befutottak, volt, aki Pécsről utazott fel direkt a Latabár kiállításra. A nagy szélre való tekintettel hátrébb költöztettük az asztalunkat. A nyitvatartás utolsó harmadában még a Kossuth rádiótól is jött egy hölgy, aki riportot készített a szervezőkkel. Mi rettenetesen megilletődve beszéltünk a diktafonba. Erre egyikünk sem számított.
A vasárnap esti zárszámadáskor kiderült, hogy legalább hetven külsős vendégünk volt és nagyon sok barátunk is megnézte mit is hoztunk össze. Volt aki a szomszédban lakik és bár a programról nem tudott, mikor meglátta a kiakasztott molinót bejött, hogy körbenézzen. Néhány látogató írt is a rögtönzött emlékkönyvünkbe pár köszönő sort. Ebből derült ki például az is, hogy sokan itt laknak pár száz méterre és nem is tudják micsoda csodákat rejt ez a ház.
Kitettük a kapualjba a felújításhoz készült tervek egy példányát és a BME Építészmérnöki Kar diákjai által készített két tablót is. Sikerült megtalálniuk a ház eredeti terveit a Tervtárban, ezek rá is kerültek a tablóra. Ennek örültünk a legjobban, hiszen egyikünk se látta még ezeket a 100 éves, színes, festményszerű dokumentumokat. A második tablón a padlás egy lehetséges felhasználásához - közösségi tér - készítettek terveket a fiatalok.
A három és fél órás nyitvatartásunk alatt szép számban jöttek az érdeklődők. Volt aki egyedül, volt aki a családjával jött megcsodálni a házunkat, Latyiék családi fényképeit illetve Réti Kamilla - őt idézve - hobbifestő kiállított festményeit.
Bár vezetett séta nem volt, de a látogatók a szórólapunkból és a rögtönzött gyors bemutatóinkból képet alkothattak a házról. Zsuzsi több turnusban vitte fel az érdeklődőket a lakásába, ahol a kiállítás is volt, így a kilátást is megcsodálhatták a bátrabbak a harmadik emeletről.
Kisebb technikai csúszással indult a program, ami a remek hangulatban fel se tűnt a vendégeknek. A háztörténet, Bokor László Szenteste a légópincében című cikke és a novella (ami végül Krúdy Gyula Őszre hajlik című publiszisztikája lett) felolvasására egész szép kis sereg gyűlt össze a gangon. Többnyire egykori és mai lakók illetve az ő barátaik jöttek el, és élvezték Sanyó Ádám és Sárkány Orsi előadásában a történeteket.
Ezt követte Sárkány Kázmér, aki Pozsár Andrea zongorakíséretében elénekelte Dózsa esküjét Erkel Dózsa György című operájából. A közönségnek annyira tetszett, hogy rögtön vissza is tapsolta a művész urat, aki már az első megkereséskor jelezte, hogy szívesen részt vesz a programunkban. Gyorsan fel is szaladt még pár kottáért, így még két szívének kedves dalt adott elő a látogatók legnagyobb örömére. Az előadás után gyorsan megragadta az alkalmat, és megkért minket, hogy minden évben szervezzünk egy kis ünnepet a házunk születésnapján, így a Dózsa-nap közösségteremtő hagyománnyá is válhatna nálunk.
Vasárnap az első látogatók már kettőkor befutottak, volt, aki Pécsről utazott fel direkt a Latabár kiállításra. A nagy szélre való tekintettel hátrébb költöztettük az asztalunkat. A nyitvatartás utolsó harmadában még a Kossuth rádiótól is jött egy hölgy, aki riportot készített a szervezőkkel. Mi rettenetesen megilletődve beszéltünk a diktafonba. Erre egyikünk sem számított.
A vasárnap esti zárszámadáskor kiderült, hogy legalább hetven külsős vendégünk volt és nagyon sok barátunk is megnézte mit is hoztunk össze. Volt aki a szomszédban lakik és bár a programról nem tudott, mikor meglátta a kiakasztott molinót bejött, hogy körbenézzen. Néhány látogató írt is a rögtönzött emlékkönyvünkbe pár köszönő sort. Ebből derült ki például az is, hogy sokan itt laknak pár száz méterre és nem is tudják micsoda csodákat rejt ez a ház.
2011. április 2., szombat
Fényképek
Itt található pár kép a házról még a kapualj felújítása előttről.
Jövő hét végén megnyitjuk a kapukat és körbe lehet majd nézni.
Az esetleges rossz lelkű embereknek üzenem, hogy folyamatos felügyelet lesz, így lopni nem lesz alkalmuk. Amúgy sincs már mit. A lakások pedig zárva lesznek, mint mindig.
Jövő hét végén megnyitjuk a kapukat és körbe lehet majd nézni.
Az esetleges rossz lelkű embereknek üzenem, hogy folyamatos felügyelet lesz, így lopni nem lesz alkalmuk. Amúgy sincs már mit. A lakások pedig zárva lesznek, mint mindig.
2011. március 17., csütörtök
Budapest100
A OSA kutatásai szerint a házunk idén lesz 100 éves, ezt megünnepelendő megkerestek jópár (szerintük) idén 100 éves épületet és szerveztek/szerveznek nekik egy közös ünneplést.
A mi házunk (vagyis én) is részt próbál venni ebben a buliban és az év 100. Napján (április 9-10) kinyitja kapuit az érdeklődők előtt.
Próbálunk e jeles alkalomra programokat is szervezni, bár nem túl könnyű akkudt időhiány miatt. A terv a következő:
A kapualj bemutatása, ha minden jól megy, a házunkban élő és dolgozó művész képeivel egyetemben. Néhány 1911-es novella felolvasása (erre várunk önkénteseket), és a házban dolgozó építészek - remélhetőleg - nagyon röviden tartanak egy kis előadást a kapualj felújításáról, igény és idő esetén a házról is beszélnének kicsit. De ezt még meg kéne szervezni, ami nem könnyű.
Elvileg 20-ig kellene leadni a programot, de ez úgysem fog sikerülni. A szervezők szeretnének egy szórólapot készíteni a programokról és a benne részt vevő épületekről.
Ez annyira szerteágazó, hogy fizikailag képtelenség mindent megmutatni és főleg itt leírni, így csak egy linket adnék, ahol remélhetőleg hamarosan minden elérhető lesz.
http://budapest100.hu/
A mi házunk (vagyis én) is részt próbál venni ebben a buliban és az év 100. Napján (április 9-10) kinyitja kapuit az érdeklődők előtt.
Próbálunk e jeles alkalomra programokat is szervezni, bár nem túl könnyű akkudt időhiány miatt. A terv a következő:
A kapualj bemutatása, ha minden jól megy, a házunkban élő és dolgozó művész képeivel egyetemben. Néhány 1911-es novella felolvasása (erre várunk önkénteseket), és a házban dolgozó építészek - remélhetőleg - nagyon röviden tartanak egy kis előadást a kapualj felújításáról, igény és idő esetén a házról is beszélnének kicsit. De ezt még meg kéne szervezni, ami nem könnyű.
Elvileg 20-ig kellene leadni a programot, de ez úgysem fog sikerülni. A szervezők szeretnének egy szórólapot készíteni a programokról és a benne részt vevő épületekről.
Ez annyira szerteágazó, hogy fizikailag képtelenség mindent megmutatni és főleg itt leírni, így csak egy linket adnék, ahol remélhetőleg hamarosan minden elérhető lesz.
http://budapest100.hu/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)